Sajnos kevesen tudják, hogy a kemoterápiás, illetve sugárkezeléses eljárások akár végérvényesen is károsíthatják a petefészek működését. Pedig még a kezelések megkezdése előtt lehetőség van a petefészekszövet egy darabjának lefagyasztására, amelyet a terápia után az orvosok visszaültetnek – így esélyük lehet a rákos megbetegedés után tünetmentes hölgyeknek arra, hogy saját gyermekük lehessen. A transzplantációra csak abban az esetben kerülhet sor, ha teljesen kizárható a rosszindulatú daganat jelenléte.

Petefészekszövet-fagyasztás – az első lépés

Az eljárás célja a termékenység megőrzése. Előnye, hogy már serdülőkor előtt is végrehajtható, maga a beavatkozás pedig bármikor elvégezhető függetlenül a menstruációs ciklustól, előkezelés nem szükséges hozzá. Az egész eljárás legnagyobb előnye azonban az, hogy mivel a petefészekszövet nagyon jól fagyasztható, ezért a termékenysége szinte korlátlanul megőrizhető. Lehetséges, hogy mindkét petefészekből vesznek ki darabkákat, de az is megtalálható a nemzetközi gyakorlatban, hogy az egyik oldali teljes petefészket kiveszik, és abból operálják ki a kockákat (pontosabban a kérgi részéből, ahol a petesejtek is megtalálhatóak). A petefészek részeit több darabban fagyasztják le, vékony kockák formájában, körülbelül 5x5x1 mm nagyságokban. Később ezek a petefészekdarabok kerülnek majd visszaültetésre. A visszaültetett petefészekszövetnek pedig jó eséllyel visszaállítható a hormonműködése is, így az onkológiai kezelésen sikerrel átesett pácienseknek lehetőségük van természetes úton a saját gyermekre.

A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetnek Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve adta meg a kutatási engedélyt 2013-ban, amely során engedélyezték a petefészekszövet-fagyasztás és visszaültetés elvégzését a munkacsoport számára olyan páciensek esetében, akik rosszindulatú daganatos megbetegedéssel küzdenek. Magát a kutatásban való részvételt kizárólag onkológus kezdeményezheti a pácienssel való egyeztetést követően.

Mikor és hogyan történik a visszaültetés?

A legfontosabb, hogy az alapbetegségből, amely miatt a fagyasztás eredetileg megtörtént, a páciens teljesen felgyógyuljon. Onkológiai szempontból öt év elteltével tekinthető a beteg gyógyultnak, amelytől bizonyos esetekben el lehet térni, kritérium viszont az onkológiai bizottság beleegyezése, valamint a negatív PET-CT eredmény. Ez utóbbi a ma ismert legérzékenyebb módszer a malignitas (rosszindulatú daganat) kizárására. Ha teljesülnek a fentebb említett feltételek, akkor a visszaültetés egy laparoszkópia, vagy mini-laparotómia során történik, egy rövid, altatásban végzett műtét alatt. Ilyenkor a megmaradt petefészken csinálnak egy bemetszést és létrehoznak rajta egy zsebet, amelybe visszavarrják a megmaradt petefészekszövet-darabokat.

Természetesen szerencsés esetben előfordulhat, hogy az alapbetegség kezelése után a petefészkek működése nem állt le teljesen – ilyenkor a visszaültetés nélkül is megvan az esély a saját gyermekre.

Mikor derül ki, hogy eredményes volt-e a visszaültetés?

A rendelkezésre álló eredmények azt mutatják, hogy a visszaültetést követően a hölgyeknek jó esélyük van arra, hogy a későbbiekben saját gyermekük szülessen. A beavatkozás után ugyanis 3-4 hónappal már kiderül, hogy sikerült-e a műtét, mert ekkorra már jó eséllyel visszaáll a petefészek hormontermelése és a menstruációs ciklus – ez nagyon magas arányban, az esetek 95 százalékában megtörténik. Ez még nem jelenti azt, hogy a beteg spontán módon teherbe esik, de meg van rá a lehetőség.

Mi jellemzi a nemzetközi, illetve a magyar gyakorlatot?

A 2000-es évek elején született meg az első gyermek, akinek édesanyja korábban petefészekszövet-visszaültetésen esett át. Magyarországon petefészekszövet-fagyasztás elsőként a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben történt. A klinika Onkofertilitás munkacsoportja 2014 márciusában egy 31 éves páciensnél végezte el először a petefészekszövet-fagyasztást. Ami a visszaültetést illeti, elmondhatjuk, hogy világszinten a beültetések száma meghaladta a 100-at, eredményessége pedig eléri a 20-25%-ot. A visszaültetést követően lehetőség lehet arra, hogy spontán módon, vagy lombikbébi eljárással jöjjön létre a kívánt terhesség.

Dr. Margittai Éva, a Versys Clinics tudományos munkatársa hozzátette: „Azt, hogy kik esetében alkalmazzák a petefészekszövet fagyasztását, nem elsősorban az alapbetegség, hanem az alkalmazott terápia határozza meg. Ugyan van néhány olyan alapbetegség (pl. a petefészek tumorok), ahol konkrétan ebből kifolyólag károsodik a termékenység, a legtöbb esetben azonban az alkalmazott terápia miatt károsodik a reprodukciós képesség. Olyan kemoterápiás szert alkalmaznak ugyanis, ami a petefészkekre pl. erősen károsító hatású, vagy az alapbetegség miatt a kismedencei régiót (is) érintő sugárterápiát kell alkalmazni. Az egyik legnagyobb centrum (Donnez-Dolmans, Belgium) adatai szerint, a petefészekszövet fagyasztásra jelentkezett páciensek 40%-a hematológiai alapbetegséggel küzd (leukemia, lymphoma). A második leggyakoribb ok a mellrák (21% körül), utána a petefészek rák ill. a borderline petefészek tumorok esetében a alkalmazzák a legnagyobb arányban ezt az eljárást.

A Versys Clinics a kutatási projektje keretében csak a rákos betegek termékenység megőrzésével foglalkozhat, de a szövetfagyasztásnak lehet sok olyan indikációja is, amikor nem malignus, hanem ún. "jóindulatú" alapbetegség áll fenn: pl. autoimmun betegségek, vagy jóindulatú hematológiai betegségek (pl. thalassaemiak), amelyek esetében ezekben is alkalmazhatnak ugyanis nemi szerveket károsító kezeléseket.

Fontos kiemelni, hogy ez az egyetlen olyan termékenység megőrzését célzó módszer, amit gyerekeken is lehet végezni. A többi módszernek (petesejt, embrió fagyasztás, hormonterápia stb.) ugyanis feltétele a nők ciklusos hormonális működése.”

Dr. Süli Ágota, a Versys Clinics pszichiátere kiemelte, hogy tapasztalata szerint a daganatos betegek körében az élet és a halál gondolata új értelmezést kap, és ez lélektanilag hatalmas terhet ró a páciensekre. Ez fokozottan igaz akkor, amikor a betegség nagyon fiatalon éri őket, abban az életfázisban, amikor csak tervezik még a jövőjüket. Ilyenkor sajnos nagyon gyakori a reményvesztettség és a depresszió megjelenése is. A termékenység megőrzésének a lehetősége az ilyen esetekben egy kapaszkodó, hiszen a páciensek kapnak egy reményteli, pozitív jövőképet ezzel a műtéti beavatkozással, és így be tudnak indulni a betegség elfogadásával és a megküzdéssel kapcsolatos mechanizmusok, melyek a gyógyulás feltételei közé tartoznak.